Közgazdasági értelemben véve a nyáj-hatás fogalmát azokra a fogyasztókra illesztik, akiknél a vásárlási hajlandóságot az növeli, ha adott terméket vagy szolgálatatást sokan vásárolnak. Vagyis nem akar elmaradni embertársaitól és a fogyasztói tendenciáktól. Ez a nyájösztön világosan működik a természetben is, sőt a vállalkozók világában is.
Árral szemben úszni vagy trendkövető magatartással érvényesülni? A történelem azt mutatja, hogy a legnagyobb vállalatok egyedi ötletekkel jutottak a csúcsra, ennek ellenére számos olyan példa akad, amikor egy-egy új irányzat követésével nagyot tudtak alkotni egyes cégek. Thomas Alva Edison szénszálas izzólámpa találmánya vagy akár Alexander Graham Bell telefon feltalálása egyesek szerint csak felvásárolt vagy lopott ötletek. Ami biztos, hogy akár pár apró változtatás is sikert hozhat, ami a cégalapítást és vállalkozásötleteket illeti.
Ambícióinkhoz és persze korlátjainkhoz kell igazítani ezt a stratégiai döntést. Komoly elhatározás és elköteleződés szükséges ahhoz, hogy valaki a saját útját járja. Ugyanakkor az is nagy kihívást jelenthet, hogy egy ötletből még többet és jobbat hozzunk ki. Továbbá óvatosan kell járni ezt az utat, mivel versenytársaink rendelkeznek egy nagy előnnyel, ami a piacot illet. Ez pedig nem más, mint az adott szegmensbeli tapasztalat.
Véleményünk szerint megfelelő stratégiával és persze marketingtervvel mindkét alternatíva működőképes. Mindemellett az egyediséget és az árral szemben úszást nem csak egy egyedi ötlet adhatja meg. Két azonos ételeket kínáló étterem hiába van 20 méterre egymás mellett, akkor sem lesznek ugyanolyanok. Az egyiknek mindig jobban fog menni a másiknál, aminek számos oka van, de könnyen ez az ok akár az egyedi arculat is lehet.
„Azokat, akik a nyájösztön csapdájába estek, elsodorta a történelem árja. De mindig léteznek azon kevesek, akik figyelnek, gondolkodnak és óvintézkedéseket tesznek, így megmenekülnek az áradástól.” – Anthony C. Sutton, brit közgazdász (1925-2002)
