marketing

05 máj

In
By Korpás Norbert
Comment

Amikor a marketing nem probléma – csak annak tűnik

Az egyik leggyakoribb reakció, amikor egy vállalkozás nem hozza a várt eredményeket:

„A marketing nem működik.”

Ez logikusnak tűnik.

De a legtöbb esetben nem igaz.

A marketing mint tünet

A marketing az egyik legláthatóbb terület.

Ezért ha valami nem működik, könnyű ide helyezni a problémát.

Valójában azonban a marketing gyakran csak leképezi a rendszer állapotát.

Mit jelent ez?

Ha egy cég:

– nem kommunikál egyértelmű értéket
– nem tud különbséget mutatni a piacon
– nem stabil a működése
– nem világos a stratégiai iránya

akkor a marketing sem fog működni.

Nem azért, mert rossz.

Hanem mert nincs mire épülnie.

A tipikus hiba

A legtöbb vállalkozás ilyenkor:

  • új kampányokat indít
  • új ügynökséget keres
  • több pénzt költ hirdetésre

Ez rövid távon hozhat eredményt.

De a probléma megmarad.

A valódi kérdés

Nem az, hogy:

„működik-e a marketing?”

Hanem az, hogy:

mit tükröz a marketing a szervezetről?

Rendszerszintű nézőpont

A marketing csak akkor működik stabilan, ha:

– a stratégia tiszta
– a pozicionálás egyértelmű
– a működés konzisztens

Ha ezek hiányoznak, a marketing nem tud kompenzálni.

A marketing ritkán a probléma forrása.

Sokkal inkább egy jelzés.

Arról, hogy a rendszer egészében van eltolódás.

Ha a marketing nem hozza a várt eredményeket,
érdemes a mögöttes struktúrát vizsgálni.

05 máj

In
By Korpás Norbert
Comment

Miért nem növekszik a vállalkozásod, amikor minden működik?

Sok vállalkozás eljut arra a pontra, ahol látszólag minden rendben van.

A marketing működik.
Az értékesítés stabil.
A működés kiszámítható.

Mégsem történik valódi növekedés.

Ez az a helyzet, ahol a legtöbb cég rossz irányba kezd el keresni.

Új kampányok indulnak.
Új eszközök kerülnek bevezetésre.
Finomhangolások történnek.

De a helyzet nem változik érdemben.

A probléma nem ott van, ahol keresed

A növekedés megtorpanása ritkán operatív probléma.

Nem a marketing „nem működik”.
Nem az értékesítés „gyenge”.

A legtöbb esetben a rendszer egésze jut el egy olyan állapotba, ahol önmaga korlátjává válik.

Ez az úgynevezett növekedési plafon.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Egy szervezet működése mindig egy adott logikára épül.

Ez a logika határozza meg:

  • hogyan születnek a döntések
  • milyen prioritások mentén működik a cég
  • hogyan reagál a környezet változásaira

Amíg ez a logika összhangban van a környezettel, addig növekedés történik.

Amikor ez az összhang megszűnik, a növekedés lelassul – majd megáll.

A rejtett korlátok

A legtöbb esetben a valódi problémák:

– stratégiai vakfoltok
– prioritási zavarok
– rejtett szervezeti torzulások
– nem látható döntési mintázatok

Ezek nem jelennek meg közvetlenül a számokban.

De meghatározzák azokat.

Miért nem látszik?

Mert a szervezet belülről működik.

A döntéshozók ugyanabban a rendszerben gondolkodnak, amit próbálnak optimalizálni.

Ezért a megoldások is ugyanabból a logikából születnek, ami a problémát létrehozta.

Mit lehet tenni?

Nem új eszközökre van szükség.

Hanem a működés mögötti logika újraértelmezésére.

Ez jelenti a különbséget:

  • operatív optimalizálás
    vs.
  • rendszerszintű újrapozicionálás

Ha egy vállalkozás minden területen „jól működik”, de nem növekszik,
akkor a probléma nem a működésben van.

Hanem abban, ahogyan a működés fel van építve.

Ha egy helyzet mögött nem egyértelmű a valódi ok,
érdemes rendszerszinten megvizsgálni.

06 júl

In
By Korpás Norbert
Comment

A „Fiat” Bankrendszer: Hol a Kocsma és a Pénztárca Találkozik!

Bevezetés: Na, ez az, amit mindenki szeret – a „fiat” bankrendszer! De vajon mi az a „fiat”? Hát, nem, nem autógyártó cég, és nem is az olasz pénz. Hanem inkább az a módszer, amivel a modern pénzügyi világ működik, és amit a legtöbben kénytelenek vagyunk használni a mindennapi életben.

Fő tartalmi rész:

  1. Pénz nyomtatása a semmiből: Tudd meg, hogy hogyan működik ez az egész „fiat” dolog! Na, az a helyzet, hogy a bankok gyakorlatilag pénzt teremtenek a semmiből. Ráadásul nem a kocsmából szedik össze a pénzt, hanem egyszerűen csak „ketyegnek” a számítógépeik, és pötyögik az új összegeket a bankszámlákra.
  2. Bankárkodás és varázslat: Az a vicces ebben az egészben, hogy a bankárok valójában varázslóknak tűnnek. Hiszen egyetlen gombnyomással új pénzt hoznak létre, mintha csak egy varázspálcát lengetnének. Elég szórakoztató lenne, ha nem a mindennapi életünk része lenne!
  3. Pénzügyi mágia mindenkinek: Na, de miért jó ez nekünk, hétköznapi embereknek? Nos, a „fiat” bankrendszer lehetővé teszi, hogy könnyedén vásároljunk és fizessünk szinte bárhol. Persze, csak ha van pénzünk, amit a bankok megengednek, hogy használjunk. De ne aggódj, minden nap varázslatosan megjelenik a fizetésed a bankszámládon, és te boldogan költheted azt, amire csak vágysz!
  4. A humoros oldala a banki díjaknak: Valljuk be, a bankok néha olyanok, mint a kocsmárosok, akik úgy döntenek, hogy kicsit többet kérnek a kocsmában a „szolgáltatásaikért”. Hűha, az igazán vicces az, hogy néha még azt sem tudjuk, mire fizetünk pontosan, csak reméljük, hogy jó dolgokra megy el a pénzünk.

Befejezés: Nos, kedves barátom, a „fiat” bankrendszer valóban egy különleges kaland. Találkozik a kocsma és a pénztárca, ahol a bankárok varázsolnak, és a pénz a semmiből jön. Az életünk része, amit néha nehéz megérteni és né

19 jan

Employer branding: Valóban fontos vagy csak túlgondolják a marketingesek? 1.rész

In
By Botond
Comment

Munkáltatói márkának nevezhető egy adott cég által kínált munkalehetőség, munkakörnyezet és minden olyan egyéb tényező, amely alapján a munkavállaló megítéli a munkaadó által nyújtott minőséget.  Az employer branding vagyis a munkáltatói márkaépítés nem egy új keletű kifejezés, mégis talán az utóbbi években kapott igazán nagy figyelmet. Ennek oka, hogy jelentősen átalakult a munkaerőpiac.

Minden cégnek, adott esetben HR-es munkatársnak nehézséget okoz a pozíciók betöltése a megfelelő személyekkel. Továbbá az állásra alkalmas foglalkoztatott hosszú távú megtartása is komoly kihívást jelent. Erre nyújt megoldást az employer branding. Mi sem bizonyítja jobban, hogy már konkrét munkakör alakult ennek hatására és létezik évenkénti World Employer Branding Day is ahol több száz employer branding vezető gyűlik össze.

 

A munkáltatói márkaépítés eszköztára tág, mégis a legtöbb esetben csak a kommunikációs szinttel foglalkoznak. Ez persze érthető, mivel ez a legfontosabb eszköz. Cégünk értékeit feltétlenül kell kommunikálni, például a mindennapi hangulattal kapcsolatos tartalmak sok munkavállaló kedvét hozhatják meg a jelentkezéshez és egyfajta pozitív visszacsatolás a jelenlegi alkalmazottaknak. Persze ez nem azt jelenti, hogy valótlan helyzeteket bemutató képeket, bejegyzéseket kell generálni fizetett színészekkel vagy kényelmetlenül feszengő alkalmazottakkal.  Azzal pont az ellenkező hatást érhetjük el. A cég múltját és jelenét érdemes bemutatni. Hagyni, hogy betekintést nyerjenek a munkavállalók a kulisszák mögé. Összefoglalva a kommunikáció fontos eszköze a márkaépítésnek, de odafigyelést és őszinteséget igényel.  Ugyanakkor vannak további eszközök, amelyek ritkábban használtak tudatosan, mégis komoly eredményeket érhetünk el vele. A cikk folytatása következik.